Gondolom, amióta egyre több televíziós csatornán is sokat hallunk a játékról és eléggé felkapott lett a póker, azóta egyre többen leülnek pókerezni, ha van idejük. Mi is leültünk pókerezni 2 barát meg egy ismerős és olyan ismerős ismerősével. Elkezdtünk játszani pénzben, hogy legyen némi tétje, de limitáltuk, hogy túl sokat ne veszítsen senki se. Az ismerősünk ismerőse nagyba tette magát, hogy ő profi és felvette a napszemcsijét, mint a menő játékos. Igaz a kártyákat rendes felemelve nézte meg mindig,de nem is kötelező, csak gyanusan amatőr.

Elkezdődött a játék. A srác már az első partyban bepróbálkozott egy blöffel,de nem jött össze neki,mert mindenki megadta neki. Mentek rendesen a partyk már nem volt olyan nagy arca és visszafogta magát,de egyre csak vesztett kisebbeket, mert ha nagyon jó lapja volt senki se adta meg, ha rosszabb, akkor meg kihúztuk belőle,amit tudtunk, majd a következő nagyobb partyban, amibe beszállt már minden pénze oda lett. Nem értette, hogy hogyan vesztett minden partyban szinte és ha jó lapja volt miért dobott mindenki.

A válasz egyszerű: az a hülye napszemüvegje. Olyan volt a szórt lámpafény, hogy amikor felemelte a lapjait megnézni szem magasságba, a napszemcsije visszatükrözte lapjait szépen kirajzolva és ez rögtön mindenkinek feltünt. Mivel ez a napszemüvegezés nem volt senkinek sem szimpatikus, hogy menőzik, ezért senki sem szólt neki. De, ha valaki ennyire ciki az megérdemli.

Egyszer volt egy vidéki kis házikóban egy házi buli. Jó sokan voltak, a pia sem volt kevés, a legújabb disco zenék szóltak, tehát mondhatni nagy buli volt kialakulóban. Mindenki jól érezte magát már és a buli a csúcspont volt,amikor észrevettem, hogy alig táncolnak már és egy szoba előtt sorban állnak az emberek. Gondoltam ez biztos érdekes,tehát keresztül tolakodtam, hogy bejussak mindenki előtt. Amit láttam az teljesen ledöbbent a mai napig.

Balra nézve egy ágyon 3 pasi kiterülve. Jobbra az ágyon egy srác éppen előlről tolja a csajt,majd kihúzza és odamegy a többiekhez dumálni. Közben a sorban a következő pasin már rajta a gumi és ugrik a csajra. Ő elég hamar elsült, majd jönne a következő pasi,de a csaj kiteszi a kezét ellenzően és megszólal, hogy: "Ne! Most már ne!Mert meg fog haragudni a pasim!". Mindezt az ötödik pasi után mondta.Szégyen kicsit. Sajnálom a barátját utólag is. A pasit amúgy nem sokat érdekelte ez a duma és ellökve a csaj kezeit már ment is az újabb menet. Kicsit shokkolt a dolog,de magamhoz térve végül kimentem inkább,de nem nagyon tudtam feldolgozni a történetet,mert akárhogy is nézzük ez kicsit meredek meg nagyon ciki is.

Hallottam már a gruppenről,de ez nem az volt. Hallottunk már szendvicsről is,de ez...az sem volt. Végül a buliban megszületett a helyes szakszó egy pohár pálinka mellett. "Party hordó". Bárki meghúzhatja ott van a sarokban, a buli végéig biztos kitart és minden pasi élvezheti,ha vállalja a felelősséget.

Gondolom sokan vannak úgy, hogy gyakran szenvednek hirtelen orrvérzéstől,ami csak úgy elered,aztán majd elmúlik. Ezt néha egy bizonyos hajszálér szokta okozni. Az egyik csaj ismerősöm is ettől szenvedett és elment orvoshoz emiatt. Az orvos mondta, hogy erre van egy megoldás még pedig az, hogy ezt a hajszáleret egy kis pálcikával megforassza. A csaj természetesen elfogadta az ötletet, mivel az orvos ajánlotta. Elkezdődött az ellátás. Az orvos, hogy ne fájjon annyira a csajnak, ezért gondolta elérzésteleníti. Befújta, tehát egy lidokain nevű fájdalomcsillapítóval.Elkezdte a forrasztását a hajszálérnek. Kérdezi érez valamit? A csaj:mondja igen: nagyon forró. Csinálja tovább a doktor még mindig érez valamit? Mondja a csaj, hogy igen ez nagyon fáj és éget. Erre a doktor az nem lehet és csinálja tovább.

A beavatkozást addig csinálta,amíg a csaj egyik arca egyszerűen belobbant. Az arcának fele hetekig rákvörös és hólyagos volt. Jobb körökben ismert, hogy a lidokain veszélyesen gyúlékony,amit egy orvosnak tudnia kéne,de ha nem tudja szépen olvashatóan rajta van. Én is láttam ilyet és emlékszem rá,hogy gyúlékony. Akkor egy orvos, hogy lehet olyan idióta, hogy 1. nem tudja 2. ha nem tudja gyúlékony-e nem nézi meg előtte, mielőtt kísérletezik valami újjal?

Én azon csodálkozom, hogy a csaj nem tett feljelentést, pedig én is mondtam neki,mikor az eset után megláttam az arcát, hogy ez a minimum, ezért valahol meglincselnek valakit, ha ilyet tesz. Csoda, hogy a családtagok is elég megbocsáltóan kezelték a dolgot. Így a történet lezárult úgy, hogy próbálja minden érintett elfelejteni a dolgot. A csaj a szörnyű élményt. Az orvos az égő tévedését.

Mint minden fiatal a koromban egyik hétvégén elmentem egy szórakozóhelyre, hogy jól érezzem magamat. Már pár órája ment a buli és hajnali 2óra volt, amikor két-két ember szóváltásba keveredett a tánc téren. Nem tűnt semmi komolynak, de kimentek mind a szórakozóhely elé. A barátnőmmel friss levegő híján mi is kimentünk. Láttuk, hogy a két-két ember hol beszélnek egymással, hol odaütnek vagy rugnak egymásnak. Főleg két ember verekedett a másik két fő meg ordibált egymással.Ezt néha felváltotta egy pár szép nem kommentálható mondat. Gondolkoztunk, hogy felhívjuk a rendőröket, de ha ezt meglátják valószínűleg minket ruháznak meg. Inkább messziről kikerültük őket és jártunk egyet.

Mire visszaértünk az egyik két fős részből az egyik szaladt, a másik meg térden állva véres arccal nézett maga elé. A két srác bunyója véget ért. A másik két fős teamben, amelyik összeverte a srácot ezután elkezdte a barátját ütni és kiabálta közben neki, hogy a semmiért kellett ez az egész? Hogy nem is volt semmi? Kiderült, hogy az egész csak valami ostoba félre értés volt és ezért a barátját is elkezdte püfölni.

Egyszerűen szégyen az egész, hogy ennyire sötét emberek vannak. Ahelyett, hogy megbeszélték volna, összevertek valakit és még a félreértés kiderülte is egy újabb bunyó lett. Ennyire, hogyan lehetnek emberek barbárok? Ököllel megoldani mindent és most a végén kórházban nyalogathatják a sebeiket és otthon nézhetik a hegeiket. És mindezt a semmi miatt szó szerint. Csak,mert ezt az egyetlen megoldás, amit ismernek,az a bunyó. Ez egyszerűen szánalmas és így menjen el bárki szórakozni, hogy lehet valami teljesen ártatlan körülmények közt megverik.

Ez a történet szerintem elgondolkoztató, hogy milyenek is az emberek, mint egy társadalmi nagy egész. Egy városkában felröppent egy hír, hogy egy sorozat gyilkos végzi munkáját a napokban. Fiatal nőket lep meg a sötétben és teljesen széttrancsírozva kibelezi őket. Akárkivel beszéltem a városban mindenki hallott az esetről és félt este kimozdulni az otthonából. Mindenki pánikos intézkedéseket tett. Volt olyan, aki elmondta, hogy nem mer szórakozóhelyekre elmenni a hétvégén, mert fél nagyon.

Pár napra, hogy én is hallottam a hírt beültem egy kávézóba. Zárásig ott voltam, amikor betoppant a pultos csaj férje, aki rendőrtiszt és illetékes pont az ilyen gyilkosági ügyekben. Rögtön rákérdeztem a dologra. A rendőr csak nevetett, hogy hozzájuk is eljutott a pletyka, de esküszik, hogy nincs semmi ilyesmi. Már hetek óta semmi dolguk nem volt. És sorozat gyilkos meg a 90-es évek rettegett réme óta nem volt a városban.

Kacsa lenne az egész akkor?Kipróbáltam a következő dolgot. Elmondtam egyetlen embernek, hogy nem egy, hanem két szőke nőt találtak kibelezve egy pláza mögött pár napja a rendőrök. Kis módosítás meg plusz információk az egész. El sem mertem volna gondolni,hogy rá egy hétre megismerkedtem egy addig ismeretlen csajjal, aki szóról szóra elmesélte a sztorymat, hogy hallotta és fél kimozdulni este. A kísérlet igazolja a rendőrt. Nem volt semmilyen sorozat gyilkos és az emberek, mégis keresztül hintették vele a várost és félelmbe burkolták saját magukat. Azt mondják pesszimista és önkínzó nép vagyunk,de ennyire, hogy képesek vagyunk fiktív gyilkosokat teremteni, hogy magunkat ijeszgessük? Képzeljük el, hogy mi történhet egy tőzsdén,ha felröppen ugyanez a hatás? A semmi miatt tönkre megy a gazdaság,mert pár ember mondott valami megalapozatlant? És pesszimizmusunkban már kész is a káosz és a pánik, minden felborul rögtön. Egyszerű szánalmas, hogy miket elhiszünk és még tovább is adjuk és egy egész város úgy tudja, hogy nagy baj van. Szerintem elgondolkodtató, hogy vajon ez miért is van így?

Az egyik legfurább történet ez, amit magától a szerencsétlen áldozattól ismertünk meg régen. Pár éve egy falusi építkezésen éppen tető cserét hajtottak végre egy családi házon és egyben egy tetőtér beépítést. Fennt dolgoztak talicskákkal tolták az anyagokat és öntötték lefelé. 

Szerencsétlen bácsika gondolta viccből a ház mellett ráállt egy gerenda végére, amely alatt középen egy betontömb volt. A gerenda egyik vége igy felemelkedett, mint egy libikóka. Ha megpróbálnánk szándékosan, akkoris kéne pár ezer próbálkozás, hogy ez így összejöjjön, de az élet mindig csodákat hoz. A fedémen a magasban egy óvatlan munkás véletlen megszédült és kitolta a fedém szélén is túlra a már tele lévő talicskát, ami lezuhant és pont a gerenda másik felére landolt. A nagy súly és becsapódás létrehozott egy katapultot és igy a gerenda végén lévő bácsit feldobta a magasba. A bácsika átrepült keresztbe a ház felett és talpra érkezett, mint a macska. Csak ennek köszönheti, hogy életben maradt. Bár a lábában lévő csontok szilánkos törtek, de él a mai napig. A lábaiban sajnos azóta több a titán, mint a csont. Nagyon iszonyú egy történet. Sajnos a maga módján vicces és ciki,de ilyen az élet. Az életnél furább forgatókönyvet nem lehet kitalálni.

 A történet egy városka lakótelepén játszódott egy átlagos, de forgalmas buszmegállóban, amikor hősünk egy mindenre elszánt tolvajnak szemet szúrt az, ahogyan egy srác a barátainak nagy büszkeséggel mutogatja az új motorola mobil telefonját. 

Hősünknek jött a nagyszerű ötlet, hogy neki kell ez a mobiltelefon és mindenáron megszerzi magának. Maga a mutatványt gondolta hamar lerendezi és nem sokat gondolkodva odament hozzájuk, hogy Sziasztok!Ez az új motorola telcsi?Mondják: Igen. Ahhh én is pont ilyet szeretnék magamnak. Megnézhetném,hogy milyen a menüje? A srác odanyújtja. Hősünk, amit kezeihez ért a telefon, mint a 100 méteres váltó sprint futásban már futott is az árúval a kezében.

Szegény nem jutott messzire a következő utca sarkon pár ember feltartotta és a mutatvány sikertelen lett. Igazából nem tudom mit gondolt. Bátor volt és pofátlan,de esélytelen is:-). Ha nem így,akkor is kézre került volna,mert mindenki látta őt:-)

 A következő történet az egyik legjobb barátommal esett meg. A történet lényege az, hogy némely felsőfokú szakképesítéshez nyelvvizsga szükséges. Ebben az esetben a záró bizonyítvány átvételéhez egy gazdasági német középfokú nyelvvizsgára volt szükség. Az oktatás kereteiben voltak a barátomnak nyelvórái,de a tanárnak megvoltak a kis kedvencei és egész órán egyfajta oda-vissza dícsérés ment közöttük, mint akik udvarolnak egymásnak egyhuzomban. Ez nem nagyon tetszett a barátomnak, mert eleve alsóbbrendűnek lett elkönyvelve és ,ezért elég lazán kezelte az órákat és nem készített nagyon leckéket meg nem nagyon tepert. Igazából elég zavaró egy közeg lehet, amikor érzed, hogy kirekesztenek mindenből. Nos a tanárnő közölte a diákokkal az utolsó évben, hogy kiknek lesz nyelvvizsgája. Persze a kedvenceit sorolta fel, hogy nekik teljesen biztosra meg lesz a nyelvvizsgája már elsőre. Már ez sem jött be neki,mert számára érthetetlenül két nem kedvenc diákjának lett meg elsőre. De másodjára meg lett a kedvenceinek. A barátomnak nem sikerült, így nem tudta átvenni a bizonyítványát egyenlőre,de egy év türelmi időszakkal még letehette.

A záró után a tanárnő megmondta a barátomnak kényes vigyorral,hogy neki sosem lesz nyelvvizsgája, mert ha neki nyelvvizsgája lesz,akkor ő visszaadja a diplomáját. Aranyos egy megnyílvánulás egy olyan embertől, aki elvileg az ifjúságot neveli fel. Ilyen embereket tanárnak eleve felvenni. De a legszebb a történetben, hogy a barátomnak őszel sikerült a nyelvvizsgája és ment be átvenni a bizonyítványát és pont bent volt a tanárnő. A tanár meglepett nézett,de zavarában mondogatta, hogy én tudtam, hogy meg lesz neked. A barátom megkérdezte, hogy ugye emlékszik rá, hogy megigérte, hogy visszaadja a diplomáját,ha neki lesz nyelvvizsgája? A tanárnő ilyen erőltetett mosolyjal próbálta megmagyarázni, hogy ő csak ösztönözni akarta őt ezzel, hogy sikerüljön neki és ő tudta, hogy meglesz neki. Elég ciki lehetett neki és egyben szánalmas, hogy ezek tanítanak.És nem adta vissza a diplomáját sem sajnos.

 Gondolom már a cím is árulkodó, hogy miről fog szólni a következő bejegyzés. Már ez a két szó érdekes és humoros,de elárulom, hogy mi is a történet lényege. Egyik kedves ismerősöm macska tenyésztéssel foglalkozik, hogy kik és hol az személyes dolog,de mindenféle macskáik vannak. Egyik nap egy budapesti nő elutazott hozzájuk, hogy megnézze őket. Megtetszett neki az egyik himalájai kis cica és megvette. Eddig nem is érdekes a történet, de aztán rá egy fél évre megint visszatért a vásárló és vásárolt még egy cicát itt. Eltelt 2 hét, amikor a nő sírva telefonált a tenyésztőhöz, hogy az egyik macska meghalt. Még hozzá "öngyilkos" lett,mert a másik macska,akit vett maga a gonosz. Sugárzik a szemeiből a gonoszság és "öngyilkosságba" kergette a másik szeretett macskáját,aki kiugrott egy ablakon. Erre mégis mit lehet mondani? Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen baleset történt. A nő pedig csak hajtogatta, hogy a másik macska miatt öngyilkos lett. Másnap megint telefonált a nő a tenyésztőhöz, hogy ő teljesen összeroppant a macska halála miatt és pszichiátriára kellett mennie. Mindez, mivel az új macska miatt volt(mert ezért halt meg hehe)ő kártérítést követel, mivel azóta nem képes dolgozni a munkahelyén meg kezeltetnie kell magát lelkileg. Sima 300 ezer ft-os fájdalom-pénzt követelt a tenyésztőn. A vita vége majdnem perbe fordult. Ugyanis a nő feljelentést tett emiatt és csak komoly telefon csaták után lett vége a történetnek. A tenyésztő persze nem fizetett semmit és megegyeztek, hogy hallani sem akarnak egymásról.

Szerintem nem kommentálnom a dolgot, hogy az állatok akármennyire is érző lények nem hajtják egymást öngyilkosságba és elég nevetséges lett volna, ha ez bíróság elé kerül és bekerül a magyar jog történelmének legcsúfosabb témái közé:-)

 Miért indítom ezt a blokot?

Nem szokásom soha üdvözlést készíteni, de ezúttal tartozom némi magyarázattal. Az első kérdés, hogy valóban akarjuk tudni az igazságot? Vagy azt szeretnénk olvasni, amit igaznak hiszünk. Lehet az általam írt nézőpontok szubjektivak, de az élet már csak ilyen. Én azt fogom leírni,amit én igaznak hiszek. Lehet vele nem egyetérteni és utálni is.  Azért készítem a blogot, hogy észrevegyük, hogy átlagosnak lenni nem is rossz dolog,mert egyszerűen rémes mennyi nem normális ember él és , hogy mik történnek az életben:-)

Ahol nem megy a tartalom rovására próbálom a neveket nem említve elmesélni a történeteket, hogy ne sértsek meg másokat az észrevételeimmel vagy azzal, hogy életük egy-két cikisebb pillanatát elmesélem. Ha bárki magára ismerne a történetekben, az csak azt jelenti, hogy igazat írtam, nem pedig,hogy bárkit szeretnék lejáratni:-). Igyekszem nevek nélkül és csak az igazat írni.